SOMODI ÜGYVÉDI IRODA

HA FONTOS A MEGBÍZHATÓSÁG

 címkék: írásbeliség, szerződés,

 Jogi alapismeretek

Ebben a rovatunkban megpróbálunk segítséget nyújtani a jogi labirintusban való tájékozódáshoz, különösen azoknak, akik néhányszor már sikertelenül próbálkoztak egy-egy jogi természetű ügyük elintézésével. Rovatunkat fokozatosan bővítjük, ahogy egyéb elfoglaltságaink engedik.

(Felhívjuk kedves Olvasóink figyelmét arra, hogy a rovatunkban leírtak elsősorban az ismeretterjesztést szolgálják; ebből adódóan tehát, nem tartalmazzák az adott szakterület teljes ismeretanyagát.)

teknos8.jpg

Szerződés-Megállapodás

Sokszor hallottam már ilyen kifogást: „Nem volt közöttünk szerződés, csak megállapodás.” Ebből a mondatból az derül ki, hogy egyes emberek különbséget tesznek Szerződés és Megállapodás között. Szerintük a Szerződés kötelező erejű, a Megállapodás azonban nem.

Azért különös ez a vélekedés, mert egy egészséges lelkületű társadalomban a kimondott szó is kötelező erővel bír! Amennyiben valaki egyoldalú szóbeli nyilatkozattal megígér valamit, és nem teljesíti az ígéretét, azt szószegőnek hívja a magyar nyelv. Akit pedig szószegőnek neveznek, annak a becsülete nem folttalan.

Sajnos, ma már az írásba foglalt szerződést se tartják be mindig, és a szerződésszegő fél sokszor felháborodik azon, amiért a másik fél követeli a szerződés teljesítését, vagy megfelelő szankciót alkalmaz.

Ezek után nézzük meg a szerződés fogalmát! A szerződés általános fogalmát a következők szerint határozzuk meg: A szerződés két vagy több személy joghatás kiváltására irányuló megállapodása.

Látható tehát, hogy a Szerződés és a Megállapodás – témánk szempontjából – egymással felcserélhető fogalmak.

A szerződéses jogban egyébként soha nem a cím (elnevezés), hanem a tartalom dönti el, miről van szó. Lényeg tehát az, hogy a felek szándéka milyen joghatás kiváltására irányul.

A jobb megértés kedvéért nézzünk meg két egyszerű példát:

1./ Két személy megállapodik abban, hogy másnap elmennek moziba.

Ez nyilvánvalóan nem tekinthető szerződésnek, még akkor sem, ha a megegyezésüket írásba foglalják, és Szerződés címmel látják el.

2./ Amennyiben két személy abban állapodik meg, hogy az egyik megvásárolja a másik bélyeggyűjteményét, és megegyeznek a vételárban is, akkor kétségkívül adásvételi szerződést kötöttek, még akkor is, ha a megegyezésüknek a Megállapodás címet adják.

Ezután, röviden foglalkoznunk kell még a szerződések alakiságával.

A szerződés alakisága azt jelenti, hogy a szerződés milyen formát ölt.

Alakiság szempontjából a szerződés lehet szóbeli és írásbeli.

A magyar jogrendszerben általános szabály az, hogy a szerződés szóban és írásban egyaránt létrejöhet. Csak abban az esetben kötelező az írásbeli forma, ha azt jogszabály előírja. Erre egyik példa lehet az ingatlanra (földre, telekre, házra, lakásra) vonatkozó adásvételi szerződés, ugyanis ingatlannal kapcsolatosan kizárólag írásban jöhet létre adásvételi szerződés.

A 2. pontban felhozott példánkban tehát a bélyeggyűjteményre vonatkozó adásvételi szerződés szóban is érvényesen létrejöhet.

A szóbeli szerződések esetében azonban nagy nehézséget jelent a bizonyíthatóság kérdése, ezért azt tanácsoljuk, hogy akkor is foglalják írásba a szerződésüket, ha az egyébként nem lenne kötelező.

 teknos8.jpg

Írásbeliség:

Egy-egy eljárás –legyen az bírósági vagy közigazgatási -, mindig írásbeli formában indul el, és az egész eljárás menete írásos formában rögzítésre kerül. Amennyiben szóban adjuk elő panaszunkat, kérelmünket, (pl. panasznapon a bíróságon), akkor is írásbeli alakot ölt a mondanivalónk, hiszen az általunk elmondottakat az ügyintéző vagy fogalmazó jegyzőkönyvbe foglalja. Akkor is jegyzőkönyv készül. ha a az eljárás során tárgyalásra vagy személyes meghallgatásokra kerül sor.

Előfordulhat, hogy elindul az eljárás, azonban hosszú ideig semmilyen információt nem kapunk ügyünk állásáról. Ilyenkor sokan telefonon érdeklődnek, azonban ez a legtöbbször nem vezet kellő eredményre. Nem egyszer előfordul, hogy a telefonálló ügyfél panaszkodik: „Többször is telefonáltam, még se történt semmi!” Ennek magyarázata nagyon egyszerű:

Az esetek többségében olyan hivatali dolgozó veszi fel a telefont, akinek a telefonállás pillanatában fogalma sincs, hogy milyen ügye van a telefonálónak, az ügyfél nevét sem nagyon értette, ezért megígéri ugyan az ügyfélnek, hogy azonnal intézkedik, azonban mire a telefonbeszélgetés véget ér, nem emlékszik még az ügy jellegére sem, a félig értett nevet elfelejtette, ezért még ha akarna, akkor sem tudna intézkedni.

Azt javasoljuk tehát, hogy a hivatalnál, egyéb szervnél írásban, postai úton érdeklődjünk, amennyiben túl hosszú ideig nem történik az ügyben semmi érdemleges intézkedés. Mennyire hosszú ez a túl hosszú idő? Nem szabad elfelejteni, hogy általában a hivatali ügyintézési határidő 30 nap. Ebből következik, hogy 30 napon belül nem beszélhetünk „túl hosszú időről” Azt gondoljuk, hogy ha kb. 60 nap alatt nem kapunk semmit a hivataltól, célszerű egy levélben udvarias, de határozott hangnemben tudakozódni a késlekedés okáról, és nyomatékosan kifejezésre juttatni azon kívánságunkat, miszerint szeretnénk, ha mihamarabb intézkedés történne az ügyünkben. Levelünket minden esetben ajánlottan, de inkább tértivevénnyel adjuk fel.

(Itt meg kell jegyezni, hogy a bíróságok a fentebb említett 30 napos ügyintézési határidő nem vonatkozik.)

Természetesen a levelünknek mindig legyen másolata, hogy a későbbiekben pontosan tudjuk, milyen szöveggel küldtük el.

Azért hatékonyabb a levélben történő sürgetés, érdeklődés, mert a hivatalok, rendőrség, stb. a bemenő leveleket iktatják, tehát a későbbiekben senki nem vonhatja kétségbe, hogy a levelünk (beadványunk) benyújtásra került.

teknos8.jpg

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 19
Tegnapi: 14
Heti: 33
Havi: 591
Össz.: 205 428

Látogatottság növelés
Oldal: Jogi alapismeretek
SOMODI ÜGYVÉDI IRODA - © 2008 - 2024 - somodidr.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »