SOMODI ÜGYVÉDI IRODA

HA FONTOS A MEGBÍZHATÓSÁG

címkék: ingatlan-nyilvántartás

Jogi alapismeretek 

Az ingatlan-nyilvántartásról

Egyre többször találkozunk olyan ügyfelekkel, akik úgy egyeznek meg az eladókkal, úgy fizetnek előleget, hogy nem látták a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapját, holott erre nagy szükség volna, hiszen a gyanútlan, vásárolni szándékozó személyt - fogalmazhatnánk így is: balekot -később csúnya meglepetések érhetik.

Ezért gondoltunk arra, hogy felvázoljuk az ingatlan-nyilvántartás alapvető elemeit, ami hozzá tartozik az alapvető jogi ismeretekhez.

Az ingatlan-nyilvántartás fogalma

Az ingatlan-nyilvántartás a Magyarországon található valamennyi ingatlanról készült nyilvántartási rendszer, amely három fő részből áll:

1.Tulajdoni lap,                                                     2.Okirattár,                                                           3.Ingatalan-nyilvántartási térképi adatbázis.

Ad 1.: A tulajdoni lap lényegében az ingatlanok "személyi igazolványa", és belőle ki lehet olvasni az ingatlan minden lényeges jogi tulajdonságát. Megállapítható belőle, hogy milyen ingatlanról van szó (külterület-belterület, szántó vagy lakóház, mekkora területte van,  stb), ki a tulajdonosa, a tulajdnos mikor, milyen jogcímen szerezte, van-e az ingatlanon valamilyen teher (pl. jelzálogjog, vagy netán végrehajtási jog, esetleg a tulajdonos nem áll-e cselekvőképességet érintő gondokság alatt stb.). Tehát minden olyan lényeges adatot megismerhetünk a a tulajdoni lapból, ami szükséges ahhoz, hogy az ingatlan megvásárlásáról nyugodt szívvel alkuba bocsátkozzunk.

A tulajdoni lap szerkezete:

A Fejrészben található a Földhivatal megnevezése, annak a településnek a neve, ahol az ingatlan található, a belterület vagy külterület megjelölése, a helyrajzi szám (rövidítve: hrsz.)

Az I. részben van a terület, az ingatlan jellege (pl. lakóház, vagy lakás), mezőgazdasági ingatlanok esetében a művelési ág (szántó, gyümölcsös, erdő, legelő stb.), az Aranykorona érték (rövidítve: Ak.). 

A II. rész a tulajdonosokat tartalmazza, a tulajdonosok tulajdoni hányadát - tört számmal kifejezve-, azt, hogy a tulajdonosok milyen jogcímen szerezték meg a tulajdonjogot (pl. vétel, csere, ajándékozás stb.).

A III. rész az un. "teherlap", amely különféle olyan jogok és tények bejegyzését tartalmazhatja, amelyek valamilyen formában korlátozzák a tulajdonosok használati vagy rendelkezési jogát. Ilyen pl. a haszonélvezeti jog, a jelzálogjog, végrehajtási jog, a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés ténye, elidegenítési és terhelési tilalom, árverés elrendelése stb.

A tulajdoni lap nyilvános, azt bárki megtekintheti. Természetesen be kell tartani az erre előírt eljárási rendet.

Ad 2./ Az Okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat (szerződéseket) esetleg a hitelesített másolatait és az ingatlan-nyilvántartási ügyekben keletkezett más iratokat tartalmazza. Az okirattár - az adott ingatalanra vonatkozó - iratait csak a tulajdonos tekintheti meg, és  az a személy  akinek a tulajdonos ezt megengedte, továbbá az, akinek joga érvényesítéséhez illetve kötelezettsége teljesítéséhez ez szükséges.

Ad 3./ Az ingatlan-nyilvántartási térkép adatbázis (régebben térképtárnak nevezték) tartalmazza az ingatlanok térképi állapotát, a helyrajzi számát, a határvonalait, elhelyezdedését. Megtekintése fontos lehet, mert előfordulhat, hogy a térképi állapot és a tényleges használat eltér egymástól. Ez a sajnálatos helyzet adott esetben a szomszéddal jogvitát idézhet elő.   Az adott ingatlanra vonatkozó térkép nyilvános.

 Rangsor-Széljegyzés

Emlétést kell még tennünk még a rangsor elvéről és a széljegyzésről.                                               A rangsor egy ingatlanra vonatkozó valamilyen jog vagy tény bejegyzésre irányuló kérelmek elintézési sorrendjét jelenti. Egy-egy bejegyzés ranghelyét a kérelmek iktatási időpontja határozza meg. Fontos szabály!, hogy Ranghelyet csak olyan kérelmek benyújtásával lehet biztosítani, amelyhez bejegyzésre alkalmas okiratot is mellékeltek. Az egyidejűleg érkezett kérelmek ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja határozza meg.

A rangsorhoz kapcsolódik a Széljegyzés fogalma, ami lényegében a következőt jelenti: a kérelem (beadvány) iktatószámát a benyújtás napján! a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. A széljegyzésben a beadvány tartalmára röviden utalni kell.                                                             A széljegyzésből azt lehet megállapítani, hogy a mi esetlegesen létrejövő vételi ügyletünk hatályosulását nem gátolja-e valaki más által érvényesített jog. (Pl. végrehajtási jog, vagy esetleg nem történt-e kétszeres eladás!) Alapvető fontosságú tehát, hogy a tulajdoni lap állapotáról meggyőződjünk.

Az ingatalan-nyilvántartásra vonatkozó fontosabb jogszabályok:                                                   

- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Ötödik könyv Negyedik rész;                     - Az ingatalan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény;                                                       - A 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet, mely a 1997. évi CXLI törvény végrehajtási rendelete.

2016. március 03.

Dr. Somodi László

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                        

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 57
Tegnapi: 40
Heti: 57
Havi: 662
Össz.: 95 760
Oldal: Az ingatalan-nyilvántartásról (Jogi alapismeretek)
SOMODI ÜGYVÉDI IRODA - © 2008 - 2018 - somodidr.hupont.hu