SOMODI ÜGYVÉDI IRODA

HA FONTOS A MEGBÍZHATÓSÁG

 Cimke: zálogjog, jogi alapismeretek

 

Jogi alapismeretek

A zálogjog

A Kezesség mellett a Zálogjog, különösen az ingatlanon fennálló jelzálogjog, az a jogintézmény, amely már sok embernek okozott fejfájást, sőt vagyoni ellehetetlenülést. Erre figyelemmel érdemes áttekinteni a zálogjoggal kapcsolatos alapvető szabályokat.

A zálogjog fogalma:

Zálogjog alapján a zálogjogosult a követelés biztosítására szolgáló vagyontárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít.

Ebből a meghatározásból következik, hogy a zálogjog fennállása feltételez egy alapjogviszonyt, amelyből pénzkövetelés keletkezett, és ezt a pénzkövetelést biztosítják a zálogjoggal.

Mi lehet ez a jogviszony?

Legtöbbször kölcsönszerződés, de gyakran előfordul az is, hogy a zálogkötelezett vásárol valamilyen vagyontárgyat akként, hogy a vételár kifizetésére fizetési haladékot vagy részletfizetési kedvezményt biztosít részére az eladó, és a hátralékot zálogjoggal biztosítja.

A zálogjog keletkezése:

A zálogjog vagy zálogszerződéssel jön létre, vagy valamely jogszabály mondja ki, hogy bizonyos esetekben zálogjog jön létre. (Ilyenkor tehát a jogi rendelkezés pótolja a zálogszerződést.)

A zálogszerződés alanyai – vagyis a szerződő felek – egyfelől a pénztartozás jogosultja, ő egyben a zálogszerződés jogosultja is, míg a másik fél a zálogkötelezett, akinek tulajdonában van a zálogtárgynak felajánlott vagyontárgy.

Ebből következik, hogy a biztosított pénztartozás kötelezettje és a zálogkötelezett nem feltétlenül azonos személy.

A jogszabály által létrejövő zálogjogra vonatkozóan a szerződéses zálogjogra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (Ezt a fajta zálogjogot egyszerűen csak törvényes zálogjognak szoktuk nevezni.)

Törvényes zálogjog illeti meg például a lakás bérbeadóját a bérlő bérleményben lévő vagyontárgyaira vonatkozóan, a hátralékos lakbértartozás erejéig. Másik példa: egy szabót a munkadíja és költségei erejéig zálogjog illeti meg általa elkészített öltönyön.

A zálogjog tárgya bármely vagyontárgy lehet. Így zálogjog terhelhet ingóságot, ingatlant, sőt követelést is.

A zálogjognak két alapvető fajtája van: kézizálogjog valamint jelzálogjog.

Kézizálogjog ingóságon jöhet létre, és a kézizálog-szerződés érvényességéhez az is szükséges, hogy az ingóság a zálogjogosultnak átadásra kerüljön.

Kézizálogjogra közismert példa a zálogházak („zacik”) működése.

Jelzálogjog létrejöhet ingóságon és ingatlanon egyaránt. A jelzálogjogot be kell jegyezni az erre rendszeresített nyilvántartásba. Az ingóságokat az erre a célra létrehozott a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni. Ezt a nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti. (A hitelbiztosítéki nyilvántartás működését a 2013. évi CCXXI. törvény szabályozza.)

Az ingatlanokra vonatkozó jelzálogjogot a földhivatalok által vezetett ingatlan-nyilvántartásba kell bejegyeztetni.

Az ingóságon keletkező jelzálogjog általában nagyobb értékű dolgokon jön létre, amelyek a tulajdonos birtokában maradnak, ugyanis a tartozását leginkább akkor tudja kiegyenlíteni, ha a jelzálog tárgyát használja. Ilyen pl. a mezőgazdasági termelők esetében az erőgépek, kombájnok stb.

A lakóházakon, lakásokon fennálló jelzálogjog a legismertebb, hiszen a lakosság jelentős részének a házát, lakását terheli vagy terhelte jelzálogjog, amely általában lakásvásárlási kölcsön biztosítékaként került rá az ingatlanra. Úgy gondolom, nem kell különösebben ecsetelnem az a szörnyű érzést, azokat az emberi tragédiákat, amelyek a jelzálogjog érvényesítése hatására érték az emberek, amikor egy családnak ki kell költözni a saját otthonából.

Olyan eset is gyakran előfordul, hogy a szülök saját lakásuk jelzálog terhelésével segítik gyermekük lakáshoz jutását, és valamilyen ok miatt, gyermekük nem tudja fizetni a kölcsön részleteit. Ezután szükségszerűen a jelzálogjog érvényesítésére kerül sor, azaz végrehajtás alá vonja a bank a szülők lakását, és idősödő korukra utcára kerülnek.

Látható a megemlített példákból, hogy a zálogjog nem holmi tréfa dolog, hasonlóan a kezességhez, és csupán akkor írjunk alá zálogszerződést, ha elképzelve a legrosszabb lehetőséget, azt zokszó nélkül tudjuk vállalni.

2015. 02. 12.

Dr. Somodi László

teknos8.jpg

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 27
Tegnapi: 22
Heti: 27
Havi: 841
Össz.: 82 266
Oldal: Zálogjog (Jogi alapismeretek)
SOMODI ÜGYVÉDI IRODA - © 2008 - 2017 - somodidr.hupont.hu