SOMODI ÜGYVÉDI IRODA
HA FONTOS A MEGBÍZHATÓSÁG
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Jogi alapismeretek
A zálogjog
A Kezesség mellett a Zálogjog, különösen az ingatlanon fennálló jelzálogjog, az a jogintézmény, amely már sok embernek okozott fejfájást, sőt vagyoni ellehetetlenülést. Erre figyelemmel érdemes áttekinteni a zálogjoggal kapcsolatos alapvető szabályokat.
A zálogjog fogalma:
Zálogjog alapján a zálogjogosult a követelés biztosítására szolgáló vagyontárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít.
Ebből a meghatározásból következik, hogy a zálogjog fennállása feltételez egy alapjogviszonyt, amelyből pénzkövetelés keletkezett, és ezt a pénzkövetelést biztosítják a zálogjoggal.
Mi lehet ez a jogviszony?
Legtöbbször kölcsönszerződés, de gyakran előfordul az is, hogy a zálogkötelezett vásárol valamilyen vagyontárgyat akként, hogy a vételár kifizetésére fizetési haladékot vagy részletfizetési kedvezményt biztosít részére az eladó, és a hátralékot zálogjoggal biztosítja.
A zálogjog keletkezése:
A zálogjog vagy zálogszerződéssel jön létre, vagy valamely jogszabály mondja ki, hogy bizonyos esetekben zálogjog jön létre. (Ilyenkor tehát a jogi rendelkezés pótolja a zálogszerződést.)
A zálogszerződés alanyai – vagyis a szerződő felek – egyfelől a pénztartozás jogosultja, ő egyben a zálogszerződés jogosultja is, míg a másik fél a zálogkötelezett, akinek tulajdonában van a zálogtárgynak felajánlott vagyontárgy.
Ebből következik, hogy a biztosított pénztartozás kötelezettje és a zálogkötelezett nem feltétlenül azonos személy.
A jogszabály által létrejövő zálogjogra vonatkozóan a szerződéses zálogjogra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (Ezt a fajta zálogjogot egyszerűen csak törvényes zálogjognak szoktuk nevezni.)
Törvényes zálogjog illeti meg például a lakás bérbeadóját a bérlő bérleményben lévő vagyontárgyaira vonatkozóan, a hátralékos lakbértartozás erejéig. Másik példa: egy szabót a munkadíja és költségei erejéig zálogjog illeti meg általa elkészített öltönyön.
A zálogjog tárgya bármely vagyontárgy lehet. Így zálogjog terhelhet ingóságot, ingatlant, sőt követelést is.
A zálogjognak két alapvető fajtája van: kézizálogjog valamint jelzálogjog.
Kézizálogjog ingóságon jöhet létre, és a kézizálog-szerződés érvényességéhez az is szükséges, hogy az ingóság a zálogjogosultnak átadásra kerüljön.
Kézizálogjogra közismert példa a zálogházak („zacik”) működése.
Jelzálogjog létrejöhet ingóságon és ingatlanon egyaránt. A jelzálogjogot be kell jegyezni az erre rendszeresített nyilvántartásba. Az ingóságokat az erre a célra létrehozott a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni. Ezt a nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti. (A hitelbiztosítéki nyilvántartás működését a 2013. évi CCXXI. törvény szabályozza.)
Az ingatlanokra vonatkozó jelzálogjogot a földhivatalok által vezetett ingatlan-nyilvántartásba kell bejegyeztetni.
Az ingóságon keletkező jelzálogjog általában nagyobb értékű dolgokon jön létre, amelyek a tulajdonos birtokában maradnak, ugyanis a tartozását leginkább akkor tudja kiegyenlíteni, ha a jelzálog tárgyát használja. Ilyen pl. a mezőgazdasági termelők esetében az erőgépek, kombájnok stb.
A lakóházakon, lakásokon fennálló jelzálogjog a legismertebb, hiszen a lakosság jelentős részének a házát, lakását terheli vagy terhelte jelzálogjog, amely általában lakásvásárlási kölcsön biztosítékaként került rá az ingatlanra. Úgy gondolom, nem kell különösebben ecsetelnem az a szörnyű érzést, azokat az emberi tragédiákat, amelyek a jelzálogjog érvényesítése hatására érték az emberek, amikor egy családnak ki kell költözni a saját otthonából.
Olyan eset is gyakran előfordul, hogy a szülök saját lakásuk jelzálog terhelésével segítik gyermekük lakáshoz jutását, és valamilyen ok miatt, gyermekük nem tudja fizetni a kölcsön részleteit. Ezután szükségszerűen a jelzálogjog érvényesítésére kerül sor, azaz végrehajtás alá vonja a bank a szülők lakását, és idősödő korukra utcára kerülnek.
Látható a megemlített példákból, hogy a zálogjog nem holmi tréfa dolog, hasonlóan a kezességhez, és csupán akkor írjunk alá zálogszerződést, ha elképzelve a legrosszabb lehetőséget, azt zokszó nélkül tudjuk vállalni.
2015. 02. 12.
Dr. Somodi László
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 16
Tegnapi: 57
Heti: 144
Havi: 1 011
Össz.: 206 933
Látogatottság növelés
SOMODI ÜGYVÉDI IRODA - © 2008 - 2024 - somodidr.hupont.hu