SOMODI ÜGYVÉDI IRODA

HA FONTOS A MEGBÍZHATÓSÁG

címkék: Okiratok, közokiratok, magánokiratok, okiratok hitelesítése

Jogi alapismeretek

 Okiratokról röviden

Az egyik barátom, aki egyébként felsőfokú végzettséggel rendelkezik, minap felhívott, és azt kérdezte, „mi az a hiteles másolat”. Elmondta, egy pályázatot szeretne benyújtani, és ehhez kérik a diplomája hiteles másolatát. Természetesen pár szóval elmagyaráztam neki a diploma-hitelesítés mibenlétét. Ismét - mint már annyiszor – megmutatkozott az, hogy az iskolai oktatás sok esetben nem felel meg az élet mindennapi követelményeinek.

Nos, ennyi bevezető után vizsgáljuk meg, hogy jogrendszerünkben milyen okiratok vannak, és azoknak melyek a főbb jellemzői, majd ezután röviden rátérünk az okiratok hitelesítésének kérdéskörére.

Az okiratokról a – jelenleg még hatályos-Polgári eljárásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp. - ez a „Polgári perrendtartás” közkeletű rövidítése ) 190-199 §§. tartalmaznak részletes rendelkezéseket.

(Itt jegyzem meg, hogy 2018. január 1-jén lép hatályba az új Polgári eljárásról szóló 2016. évi CXXX törvény, melynek 323-327.§§., lényegében azonos szabályokat tartalmaznak.)

Az okiratok típusai:

1./ Közokirat

2./ Magánokirat

A magánokiraton belül lehet:

a./ Teljes bizonyító erejű magánokira

b./ Egyszerű magánokirat

Ad 1.: A Közokirat olyan papír alapú, vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.

A közokirat tehát lehet papír alapú és lehet elektronikus, és csoportosítható úgy is, hogy mely hatóság állította ki. Eszerint lehet bíróság által-, közjegyző által, rendőrség által- stb. kiállított közokirat.

A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító (pl. bíróság) a benne foglalt intézkedést megtette (pl. felbontja a felek házasságát); a közokirat által tanúsított adatok és tények valódiságát (pl. személyi igazolvány, vagy iskolai bizonyítvány); a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját (pl. közjegyző által készített végrendelet).

Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról készített másolatnak, ha a másolatot közokirat kiállítására vagy megőrzésére hivatott szerv készítette. (A közokirat készítésére hivatott szerv pl. a bíróság vagy a közjegyző; megőrzésre hivatott szerv pl. a levéltár.)

Ad 2/a.: Teljes bizonyítóerejű magánokirat fajtái:

aa./ Az okiratot kiállító személy az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;

ab./ A más által írt vagy géppel írt okiratot a kiállító személy két tanú előtt, saját kezűleg írja alá; (Fel kell tüntetni a tanúk lakcímét is.)

ac./ A kiállító aláírása vagy kézjegyét bíró vagy közjegyző hitelesíti;

ad./ Az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően aláírja;

ae./ Ügyvéd vagy jogtanácsos által készített okiraton az ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyzésével bizonyítja a fél vagy felek aláírásának valódiságát;

af./ Elektronikus okirat, ha az okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.

A teljes bizonyítóerejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el.

Ad 2/b.: Az egyszerű magánokiratról akkor beszélünk, ha az okirat nem felel meg a teljes bizonyítóerejű magánokirat alaki követelményeinek. Pl. a kiállító aláírását nem erősíti meg a két tanú vagy nincs rajta ügyvédi ellenjegyzés stb.

Természetesen ennek az okiratnak kisebb a bizonyító ereje, mint a teljes bizonyítóerejű magánokiratnak, a közokiratról nem is beszélve.

Az okirat típusainak áttekintése után röviden rávilágítunk arra, hogy mit jelent

az okiratok hitelesítése a mindannapi életünkben.

Mindannyian voltunk vagy leszünk olyan helyzetben, hogy pl. igazolnunk kell az iskolai végzettségünket és a bizonyítványunkat be is kell csatolnunk. Természetesen az eredeti bizonyítványunkat nem szeretnénk véglegesen otthagyni az adott szervezetnél, ezért készíttetnünk kell róla hiteles másolatot.

Elmegyünk tehát a közjegyzőhöz, aki ezt a feladatot csekély díjazás ellenében elvégzi számunkra.

Nem árt tudni, hogy a hitelesítéssel az okirat típusa nem változik meg, tehát a közokiratról készült hitelesített másolat marad közokirat, és a magánokiratról készült hiteles másolat is marad magánokirat. A közjegyző csupán azt igazolja, hogy a másolat megegyezik az eredeti okirattal.

Azt hiszem ennyi ismeret elegendő ahhoz, hogy ha hasonló helyzetbe kerülünk, mint a cikk elején említett barátom, akkor azonnal tudjuk, mit kell tennünk.

Szolnok, 2017. 02. 21.

Dr. Somodi László

(Felhívjuk kedves Olvasóink figyelmét arra, hogy a rovatunkban leírtak lényegében az ismeretterjesztést szolgálják; ebből adódóan tehát, nem tartalmazzák az adott szakterület teljes ismeretanyagát.)

teknos8.jpg

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 22
Tegnapi: 41
Heti: 179
Havi: 737
Össz.: 83 593
Oldal: Okiratokról (Jogi alapismeretek)
SOMODI ÜGYVÉDI IRODA - © 2008 - 2018 - somodidr.hupont.hu